mozgalmak
„Azt hiszem, én leszek a következő” – Egy lengyel politikai gyilkosság kelet-európai visszhangjai
1984. október 19-én a lengyel állambiztonság brutálisan meggyilkolta Jerzy Popiełuszko katolikus papot. Hogyan lett a társadalmi szolidaritás lengyel szószólója közös kelet-európai vértanú?
Emlékezeti csatatér: tiltakozások Babij Jarban
Harminchat óra alatt harmincháromezer zsidót végeztek ki nácik a Kijev melletti Babij Jarban. A Szovjetunió évtizedeken át akadályozta a megemlékezést, tavaly pedig orosz rakétatalálat érte a területet.
Nobel-békedíj 2022: A múlt és a jelen terrorjával szemben
A szovjet állami terror áldozatait kutatták, mígnem az orosz állam áldozatává váltak: a Nobel-békedíjat ma délután átvevő Memorial története és jelentősége.
Az elfeledett miniszterelnök – 100 éve született Hegedüs András
1956-ban behívta a szovjeteket. Így nézett később szembe saját bűneivel.
„Pisztoly helyett levest ránt” – 90 éve született Krassó György
A rendszerváltás legszórakoztatóbb figurája és egyik első kritikusa haláláig hű maradt 1956-hoz.
A meggyilkolt költők utóélete
Hetven éve, nem sokkal a második világháború után a KGB moszkvai börtönében kivégezték a Zsidó Antifasiszta Bizottság 13 tagját; de ezzel még nem ért véget az antiszemitizmus a Szovjetunióban.
„Európában milliók szólnak a békéért. Te mit teszel?” – 40 éve alakult a Dialógus békecsoport
Békét követeltek, állambiztonsági művelet indult ellenük. Sosem látott képek egy 1983-as független békeakcióról Budapesten!
A „Szaharov-ügy” és a nyugati kommunista pártok
Mit gondoltak az olasz és a francia kommunisták a Szovjetunióban üldözött, a Nyugaton pedig ünnepelt Nobel-békedíjas magfizikusról?
1990: Hétszáz kilométeres élőlánc Kijevtől Lvivig a független Ukrajnáért
Az oroszok már 30 éve is egyenruhás ukrán nacionalistákkal riogattak, hogy veszélyesnek állítsák be a frissen függetlenné vált Ukrajnát.
„Hirtelen átmenet”: a szuverén Ukrajna képei
Első rész: tévéfelvételek a függetlenségét követelő Ukrajnából 1990-ből.
„Valami Jeanne d’Arc-szerű volt a lényében” – Teret neveztek el Solt Ottiliáról
Huszonöt éve hunyt el a rendszerváltás kulcsfigurája.
„Az összes telefon- és telexvonalat elvágták” – A Szabad Európa Rádió és az 1981-es lengyel hadiállapot
Negyven éve ébredt arra Lengyelország, hogy hadiállapot van, telefon nincs.
Az orosz demokrácia születésének árulkodó dokumentumai
„Ember, vagy apparátus?” 1989. március 26-án tartották a Szovjetunió történetének első (részben) szabad választását.
Előbújó dokumentumok: a meleg és leszbikus közösségek története Közép- és Délkelet-Európában, 1945–1999
Az LMBTQI+-közösségek és -mozgalmak megíratlan története közös örökségünk: fel kell tárni, és meg kell őrizni. Szívesen vesszük hozzájárulásodat!
Rólunk
A Forráspont a Blinken OSA Archivum blogja. A Blinken OSA Archivum egy összetett funkciójú archívumi intézmény, a világ egyik legnagyobb hidegháborús és kommunizmus-történeti, illetve emberi jogi levéltára, amely a CEU-n működik, Budapesten. Levéltári, kutatási és nyilvános tevékenységének a célja, hogy a tényekkel nem törődő közbeszéd légkörében történelmi tényeket tegyen hozzáférhetővé.
Kutatás
A Blinken OSA Archivum mindenki számára nyitott intézmény, amely ingyenesen teszi hozzáférhetővé anyagait.