Forráspont kiemelt kép

mozgalmak

„Azt hiszem, én leszek a következő” – Egy lengyel politikai gyilkosság kelet-európai visszhangjai

1984. október 19-én a lengyel állambiztonság brutálisan meggyilkolta Jerzy Popiełuszko katolikus papot. Hogyan lett a társadalmi szolidaritás lengyel szószólója közös kelet-európai vértanú?

Szovjet hadifoglyok temetik be a Babij Jar-i tömegsírt 1941 októberében.

Emlékezeti csatatér: tiltakozások Babij Jarban

Harminchat óra alatt harmincháromezer zsidót végeztek ki nácik a Kijev melletti Babij Jarban. A Szovjetunió évtizedeken át akadályozta a megemlékezést, tavaly pedig orosz rakétatalálat érte a területet.

A Szoloveckij-emlékmű felavatása, a kép jobb oldalán a Szoloveckij-kő.

Nobel-békedíj 2022: A múlt és a jelen terrorjával szemben

A szovjet állami terror áldozatait kutatták, mígnem az orosz állam áldozatává váltak: a Nobel-békedíjat ma délután átvevő Memorial története és jelentősége.

Hegedüs András beszédet mond egy Kossuth-, Lenin- és Rákosi-portrékkal díszített tribünön, 1953

Az elfeledett miniszterelnök – 100 éve született Hegedüs András

1956-ban behívta a szovjeteket. Így nézett később szembe saját bűneivel.

Krassó György és Háy Ágnes (1984)

„Pisztoly helyett levest ránt” – 90 éve született Krassó György

A rendszerváltás legszórakoztatóbb figurája és egyik első kritikusa haláláig hű maradt 1956-hoz.

A KGB központja Moszkva Lubjanka terén. Az épületben működő börtönben tartották fogva már 1948–1949-től a végül 1952. augusztus 12. éjszaka kivégzett ZSAB-tagokat.

A meggyilkolt költők utóélete

Hetven éve, nem sokkal a második világháború után a KGB moszkvai börtönében kivégezték a Zsidó Antifasiszta Bizottság 13 tagját; de ezzel még nem ért véget az antiszemitizmus a Szovjetunióban.

Az ismerős katona temetése, 1983. október 29.

„Európában milliók szólnak a békéért. Te mit teszel?” – 40 éve alakult a Dialógus békecsoport

Békét követeltek, állambiztonsági művelet indult ellenük. Sosem látott képek egy 1983-as független békeakcióról Budapesten!

Andrej Szaharovot, (1921–1989) a „szovjet hidrogénbomba atyját” saját tudományos eredményeinek lehetséges következményei sarkallták politikai aktivizmusra: az 1960-as évektől a szovjet ellenzék egyik vezetőjeként rendre kiállt az emberi jogok és a béke mellett.

A „Szaharov-ügy” és a nyugati kommunista pártok

Mit gondoltak az olasz és a francia kommunisták a Szovjetunióban üldözött, a Nyugaton pedig ünnepelt Nobel-békedíjas magfizikusról?

1990: Hétszáz kilométeres élőlánc Kijevtől Lvivig a független Ukrajnáért

Az oroszok már 30 éve is egyenruhás ukrán nacionalistákkal riogattak, hogy veszélyesnek állítsák be a frissen függetlenné vált Ukrajnát.

„Hirtelen átmenet”: a szuverén Ukrajna képei

Első rész: tévéfelvételek a függetlenségét követelő Ukrajnából 1990-ből.

Solt Ottilia a demokratikus ellenzék 1988. október 6-i megemlékezésén a Batthyány-örökmécsesnél. Pillanatkép a Fekete Doboz Alapítvány felvételéből.

„Valami Jeanne d’Arc-szerű volt a lényében” – Teret neveztek el Solt Ottiliáról

Huszonöt éve hunyt el a rendszerváltás kulcsfigurája.

1982-ben terjesztett fotó a hadiállapotról, lengyel rohamrendőrök az utcán.

„Az összes telefon- és telexvonalat elvágták” – A Szabad Európa Rádió és az 1981-es lengyel hadiállapot

Negyven éve ébredt arra Lengyelország, hogy hadiállapot van, telefon nincs.

Leonyid Kudrin választási szórólapja: „Ember, vagy apparátus? Független, vagy önkényes bíróság? Ön dönt róla! Szavazzon Leonyid Kudrinra, aki szembeszálls a törvénytelenséggel! Minden szavazat számít!”

Az orosz demokrácia születésének árulkodó dokumentumai

„Ember, vagy apparátus?” 1989. március 26-án tartották a Szovjetunió történetének első (részben) szabad választását.

Meleg Büszkeség Napja, felvonulás, 1997. A Pink Piknikek folytatásaként, 1997. szeptember 6-án rendezték meg az első budapesti Pride felvonulást, még Meleg Büszkeség Napja néven. A táblákkal, sípokkal és dobokkal felszerelkezett menet az elején egy nagy rózsaszín háromszöggel indult el a Capella Café elől, majd haladt a Dunakorzón át a Vörösmarty térre. Itt mondott beszédet az egyik szervező, a magát „közbuzinak” nevező Pálfi Balázs újságíró, és a résztvevők mécseseket helyeztek el a holokauszt meleg áldozataira emlékezve (más források szerint ezzel a nem sokkal korábban elhunyt Lady Dianára emlékeztek). Az első Pride-ot, annak meglehetősen gyors sebessége miatt „a leggyorsabb futóhomok” névvel illette a Magyar Narancs újságírója, Sisso. Ezt követően – 2020 kivételével – a felvonulást minden évben megrendezésték, 1998-tól az LMBT+-fesztivál keretében.

Előbújó dokumentumok: a meleg és leszbikus közösségek története Közép- és Délkelet-Európában, 1945–1999

Az LMBTQI+-közösségek és -mozgalmak megíratlan története közös örökségünk: fel kell tárni, és meg kell őrizni. Szívesen vesszük hozzájárulásodat!