archívum
Szegénység nem volt, és ma sincs – autokráciákban
A szegénységi statisztika politikai színtér lett Magyarországon is: árulkodó párhuzammal szolgál a Kádár-kor.
A tapintatlan fotóriporter: Erdélyi Lajos archívuma a Ceaușescu-korszakból
Erdélyi maga volt a 20. századi megtestesült történelem, és a megélt sorsa ott van az életművében.
A Szabad Európa Rádió 1956-ban, a magyar menekültek emlékezetében
Újra viták tárgya lett a Nyugat szerepe az 1956-os forradalomban: a vád a kádári propagandát idézi.
A nagy ukrajnai éhínség emlékezete: disszonáns örökség
November 25-én világszerte a holodomorra emlékeznek. A több millió áldozatot követelő tragédiát Magyarország is az ukrán nép ellen elkövetett népirtásként ismeri el.
„Őt oda lőtték be a magyarok, közkatonák” – Interjú Jovánovics Györggyel 1974-es cigány holokauszt emlékmű terveiről
1945-ben magyarok követtek el magyarok ellen tömeggyilkosságot. 1974-ben roma értelmiségiek kezdeményezték emlékmű állítását.
„Azt hiszem, én leszek a következő” – Egy lengyel politikai gyilkosság kelet-európai visszhangjai
1984. október 19-én a lengyel állambiztonság brutálisan meggyilkolta Jerzy Popiełuszko katolikus papot. Hogyan lett a társadalmi szolidaritás lengyel szószólója közös kelet-európai vértanú?
A köztársaság bírája – Sólyom László (1942–2023)
Megtestesítette a rendszerváltás eszményét, hogy a demokratikus alkotmányosság keretei között az új magyar köztársaság különböző világnézetű, eltérő kultúrájú polgárok politikai közösségévé válhat.
Elhalványuló emlékezet: egy online Auschwitz-kiállítás archiválása
Április 16., magyar holokauszt-emléknap: 2004-ben virtuális kiállításon rekonstruáltuk a holokauszt pártállami emlékezetét, de az online tárlat elveszett. Most helyreállítottuk.
„Mindannyiunk általános biztonsága az egyes országok stabilitásától és biztonságától függ”
Budapest Memorandum 7.: Leonyid Kucsma ukrán elnök 1994-ben, amikor Ukrajna önként lemondott atomfegyvereiről, már nem kérte, hogy országa csatlakozhasson Európához: annak szerves részének tekintette.
„Kevésbé kötelező erejű kötelezettség”: tiszteletben tartani, vagy védelmezni Ukrajna integritását?
Budapesti Memorandum 6.: 1994-ben Ukrajna a nukleáris nagyhatalmak biztonsági vállalásaiért cserébe mondott le atomfegyvereiről, pedig biztonsági garanciákat kért. De mi a különbség?
Oroszország 1994-es „békefenntartó művelete” Csecsenföldön
Budapesti Memorandum 5.: Legalább 30 000, többségében civil csecsen esett áldozatul a „Csecsenföld alkotmányos rendjének helyreállítását célzó intézkedéseknek”.
NATO-bővítés az 1990-es években: Clinton és Jelcin „hideg békéje”
Budapesti Memorandum 4.: az Oroszországot a „biztonság és stabilitás keleti pillérének” nevező Jelcin 1994-ben Budapesten tiltakozott a NATO keleti bővítése ellen.
Az európai biztonság újraszerkesztése Budapesten
Budapesti Memorandum 3.: A legjobb levéltári forrás az 53 államfő részvételével lezajlott 1994-es budapesti csúcstalálkozóról? A sajtókalauz.
Európai biztonsági konferencia egy virágzó demokráciában: Magyarországon
Budapesti Memorandum 2.: Magyarország „elkötelezettsége az iránt, hogy fontos, felelősségteljes szerepet játsszon az új Európában, mindannyiunk számára jó hír” – olvashatjuk Bill Clintontól sorozatunk második részében.
Nukleáris leszerelés és a Budapesti Memorandum: „egy biztonságosabb korszak köszönt a világra”?
Budapesti Memorandum 1.: 1994-ben Budapesten, „az európai biztonsági csúcson” kapott Ukrajna orosz, amerikai és brit biztonsági vállalásokat azért cserébe, hogy feladja atomfegyvereit. Sorozatunkban a történelmi döntés hátterét járjuk be.