Forráspont kiemelt kép

rendszerváltás

Sólyom László (1942–2023)

A köztársaság bírája – Sólyom László (1942–2023)

Megtestesítette a rendszerváltás eszményét, hogy a demokratikus alkotmányosság keretei között az új magyar köztársaság különböző világnézetű, eltérő kultúrájú polgárok politikai közösségévé válhat.

Az EBEÉ-csúcson részt vevő államfők „családi fotója” a Népszabadságban.

Az európai biztonság újraszerkesztése Budapesten

Budapesti Memorandum 3.: A legjobb levéltári forrás az 53 államfő részvételével lezajlott 1994-es budapesti csúcstalálkozóról? A sajtókalauz.

Donald Blinken nagykövet és felesége, Vera Blinken, illetve az EBEÉ-konferenciára és a Memorandum aláírására Budapestre látogató Bill Clinton 1994. december 5-én.

Európai biztonsági konferencia egy virágzó demokráciában: Magyarországon

Budapesti Memorandum 2.: Magyarország „elkötelezettsége az iránt, hogy fontos, felelősségteljes szerepet játsszon az új Európában, mindannyiunk számára jó hír” – olvashatjuk Bill Clintontól sorozatunk második részében.

Andrej Szaharov halála előtt két nappal, a Kongresszus 1989. december 12-i ülésén beszédet mond. A háttérben Mihail Gorbacsov.

Andrej Szaharov emlékezete – Egy ember igazsága

1989. december 14-én hunyt el az első szovjet Nobel-békedíjas Andrej Szaharov. Egy szuverén ország szovjet megszállása elleni tiltakozása miatt száműzték, 1989-ben képviselő lett. Kongresszusi beszédeivel emlékezünk.

A Szoloveckij-emlékmű felavatása, a kép jobb oldalán a Szoloveckij-kő.

Nobel-békedíj 2022: A múlt és a jelen terrorjával szemben

A szovjet állami terror áldozatait kutatták, mígnem az orosz állam áldozatává váltak: a Nobel-békedíjat ma délután átvevő Memorial története és jelentősége.

Hegedüs András beszédet mond egy Kossuth-, Lenin- és Rákosi-portrékkal díszített tribünön, 1953

Az elfeledett miniszterelnök – 100 éve született Hegedüs András

1956-ban behívta a szovjeteket. Így nézett később szembe saját bűneivel.

Krassó György és Háy Ágnes (1984)

„Pisztoly helyett levest ránt” – 90 éve született Krassó György

A rendszerváltás legszórakoztatóbb figurája és egyik első kritikusa haláláig hű maradt 1956-hoz.

1990: Hétszáz kilométeres élőlánc Kijevtől Lvivig a független Ukrajnáért

Az oroszok már 30 éve is egyenruhás ukrán nacionalistákkal riogattak, hogy veszélyesnek állítsák be a frissen függetlenné vált Ukrajnát.

„Hirtelen átmenet”: a szuverén Ukrajna képei

Első rész: tévéfelvételek a függetlenségét követelő Ukrajnából 1990-ből.

„Ezt a hibát nem akarjuk még egyszer elkövetni” – Amikor a Nyugat nem bízott a Szovjetunióban

1987-ben Margaret Thatcher Moszkvában járt, és elmagyarázta az állami tévében, miért tart a Nyugat a Szovjetuniótól.

Solt Ottilia a demokratikus ellenzék 1988. október 6-i megemlékezésén a Batthyány-örökmécsesnél. Pillanatkép a Fekete Doboz Alapítvány felvételéből.

„Valami Jeanne d’Arc-szerű volt a lényében” – Teret neveztek el Solt Ottiliáról

Huszonöt éve hunyt el a rendszerváltás kulcsfigurája.

Csákó Mihály 2005-ös Iskola és társadalom című kutatásának beszámolójából.

Demokráciára nevelni? Nyolcvan éve született Csákó Mihály

Csákó rendszerváltás utáni kutatásai fedték fel a politikai érdeklődés csökkenését és a nemdemokratikus elvek népszerűségét a fiatalok körében.

A novocserkasszki mészárlás moziban, rádióban, transzparenseken

Az 1962-es munkástüntetés vérbefojtásának utótörténete: a szovjet hírzárlattól a Szabad Európa Rádió oknyomozó riportjain át a putyini Oroszországig.

Soros György és Rátkay Ferenc művelődési miniszterhelyettes megállapodást ír alá a magyarországi programok támogatásának növeléséről 1989-ben. Középen áll Vásárhelyi Miklós.

„…azt hiszem, nem szerénytelenség, ha azt mondom, hogy a Soros Alapítványt én építettem fel.”

Húsz éve hunyt el Vásárhelyi Miklós újságíró, politikus.

Leonyid Kudrin választási szórólapja: „Ember, vagy apparátus? Független, vagy önkényes bíróság? Ön dönt róla! Szavazzon Leonyid Kudrinra, aki szembeszálls a törvénytelenséggel! Minden szavazat számít!”

Az orosz demokrácia születésének árulkodó dokumentumai

„Ember, vagy apparátus?” 1989. március 26-án tartották a Szovjetunió történetének első (részben) szabad választását.