Forráspont kiemelt kép

kommunizmus

Erdélyi Lajos: Süldő a Daciában. Élőállat vásár, Marosvásárhely(?), 1977

A tapintatlan fotóriporter: Erdélyi Lajos archívuma a Ceaușescu-korszakból

Erdélyi maga volt a 20. századi megtestesült történelem, és a megélt sorsa ott van az életművében.

A Szabad Európa Rádió 1956-ban, a magyar menekültek emlékezetében

Újra viták tárgya lett a Nyugat szerepe az 1956-os forradalomban: a vád a kádári propagandát idézi.

Jovánovics György az interjú készítésekor, 2019

„Őt oda lőtték be a magyarok, közkatonák” – Interjú Jovánovics Györggyel 1974-es cigány holokauszt emlékmű terveiről

1945-ben magyarok követtek el magyarok ellen tömeggyilkosságot. 1974-ben roma értelmiségiek kezdeményezték emlékmű állítását.

„Azt hiszem, én leszek a következő” – Egy lengyel politikai gyilkosság kelet-európai visszhangjai

1984. október 19-én a lengyel állambiztonság brutálisan meggyilkolta Jerzy Popiełuszko katolikus papot. Hogyan lett a társadalmi szolidaritás lengyel szószólója közös kelet-európai vértanú?

A New York Times szerint az 1958-ban Budapestre érkezett delegáció mérete arra enged következtetni, hogy fontos tárgyalásokra kerülhet sor a háttérben, miközben a szovjet vezető jelenléte megerősítheti Kádár vitatott pozícióját a saját pártján belül.

Hruscsov Magyarországon: így erősítették egymást a Kelet elszigetelt vezetői

Az 1956-os forradalom leveréséről döntő szovjet vezetőt többször is vendégül látta Kádár. Mi volt a látogatások nem hivatalos célja?

Megkülönböztető jelzéssel ellátott megszálló szovjet tankok és a tiltakozó kassai tömeg 1968 augusztusában.

„Jönnek barátok tankkal látogatóba?” – Nemzetközi reakciók Csehszlovákia 1968-as megszállására

Ötvenöt évvel ezelőtt a Varsói Szerződés országai lerohanták Csehszlovákiát. Hogyan magyarázta a béketábor a Szovjetunió első külföldi „beavatkozását” 1956 óta?

A Blinken OSA Archivum Auschwitz 1945–1989. Rekonstrukció c. online kiállításának nyitóképe. A kiállítás itt megtekinthető!

Elhalványuló emlékezet: egy online Auschwitz-kiállítás archiválása

Április 16., magyar holokauszt-emléknap: 2004-ben virtuális kiállításon rekonstruáltuk a holokauszt pártállami emlékezetét, de az online tárlat elveszett. Most helyreállítottuk.

A szenespincétől a Kupolacsarnokig (és még tovább): 45 éve kaptuk vissza a Szent Koronát

„Ne dobjátok gyöngyeitek az disznók elé” – a Szent Korona útja a hidegháborúból a NER-be vezet.

Andrej Szaharov halála előtt két nappal, a Kongresszus 1989. december 12-i ülésén beszédet mond. A háttérben Mihail Gorbacsov.

Andrej Szaharov emlékezete – Egy ember igazsága

1989. december 14-én hunyt el az első szovjet Nobel-békedíjas Andrej Szaharov. Egy szuverén ország szovjet megszállása elleni tiltakozása miatt száműzték, 1989-ben képviselő lett. Kongresszusi beszédeivel emlékezünk.

A Szoloveckij-emlékmű felavatása, a kép jobb oldalán a Szoloveckij-kő.

Nobel-békedíj 2022: A múlt és a jelen terrorjával szemben

A szovjet állami terror áldozatait kutatták, mígnem az orosz állam áldozatává váltak: a Nobel-békedíjat ma délután átvevő Memorial története és jelentősége.

Hegedüs András beszédet mond egy Kossuth-, Lenin- és Rákosi-portrékkal díszített tribünön, 1953

Az elfeledett miniszterelnök – 100 éve született Hegedüs András

1956-ban behívta a szovjeteket. Így nézett később szembe saját bűneivel.

Krassó György és Háy Ágnes (1984)

„Pisztoly helyett levest ránt” – 90 éve született Krassó György

A rendszerváltás legszórakoztatóbb figurája és egyik első kritikusa haláláig hű maradt 1956-hoz.

A KGB központja Moszkva Lubjanka terén. Az épületben működő börtönben tartották fogva már 1948–1949-től a végül 1952. augusztus 12. éjszaka kivégzett ZSAB-tagokat.

A meggyilkolt költők utóélete

Hetven éve, nem sokkal a második világháború után a KGB moszkvai börtönében kivégezték a Zsidó Antifasiszta Bizottság 13 tagját; de ezzel még nem ért véget az antiszemitizmus a Szovjetunióban.

Az ismerős katona temetése, 1983. október 29.

„Európában milliók szólnak a békéért. Te mit teszel?” – 40 éve alakult a Dialógus békecsoport

Békét követeltek, állambiztonsági művelet indult ellenük. Sosem látott képek egy 1983-as független békeakcióról Budapesten!

Andrej Szaharovot, (1921–1989) a „szovjet hidrogénbomba atyját” saját tudományos eredményeinek lehetséges következményei sarkallták politikai aktivizmusra: az 1960-as évektől a szovjet ellenzék egyik vezetőjeként rendre kiállt az emberi jogok és a béke mellett.

A „Szaharov-ügy” és a nyugati kommunista pártok

Mit gondoltak az olasz és a francia kommunisták a Szovjetunióban üldözött, a Nyugaton pedig ünnepelt Nobel-békedíjas magfizikusról?