kommunizmus
Szegénység nem volt, és ma sincs – autokráciákban
A szegénységi statisztika politikai színtér lett Magyarországon is: árulkodó párhuzammal szolgál a Kádár-kor.
A tapintatlan fotóriporter: Erdélyi Lajos archívuma a Ceaușescu-korszakból
Erdélyi maga volt a 20. századi megtestesült történelem, és a megélt sorsa ott van az életművében.
A Szabad Európa Rádió 1956-ban, a magyar menekültek emlékezetében
Újra viták tárgya lett a Nyugat szerepe az 1956-os forradalomban: a vád a kádári propagandát idézi.
„Őt oda lőtték be a magyarok, közkatonák” – Interjú Jovánovics Györggyel 1974-es cigány holokauszt emlékmű terveiről
1945-ben magyarok követtek el magyarok ellen tömeggyilkosságot. 1974-ben roma értelmiségiek kezdeményezték emlékmű állítását.
„Azt hiszem, én leszek a következő” – Egy lengyel politikai gyilkosság kelet-európai visszhangjai
1984. október 19-én a lengyel állambiztonság brutálisan meggyilkolta Jerzy Popiełuszko katolikus papot. Hogyan lett a társadalmi szolidaritás lengyel szószólója közös kelet-európai vértanú?
Hruscsov Magyarországon: így erősítették egymást a Kelet elszigetelt vezetői
Az 1956-os forradalom leveréséről döntő szovjet vezetőt többször is vendégül látta Kádár. Mi volt a látogatások nem hivatalos célja?
„Jönnek barátok tankkal látogatóba?” – Nemzetközi reakciók Csehszlovákia 1968-as megszállására
Ötvenöt évvel ezelőtt a Varsói Szerződés országai lerohanták Csehszlovákiát. Hogyan magyarázta a béketábor a Szovjetunió első külföldi „beavatkozását” 1956 óta?
Elhalványuló emlékezet: egy online Auschwitz-kiállítás archiválása
Április 16., magyar holokauszt-emléknap: 2004-ben virtuális kiállításon rekonstruáltuk a holokauszt pártállami emlékezetét, de az online tárlat elveszett. Most helyreállítottuk.
A szenespincétől a Kupolacsarnokig (és még tovább): 45 éve kaptuk vissza a Szent Koronát
„Ne dobjátok gyöngyeitek az disznók elé” – a Szent Korona útja a hidegháborúból a NER-be vezet.
Andrej Szaharov emlékezete – Egy ember igazsága
1989. december 14-én hunyt el az első szovjet Nobel-békedíjas Andrej Szaharov. Egy szuverén ország szovjet megszállása elleni tiltakozása miatt száműzték, 1989-ben képviselő lett. Kongresszusi beszédeivel emlékezünk.
Nobel-békedíj 2022: A múlt és a jelen terrorjával szemben
A szovjet állami terror áldozatait kutatták, mígnem az orosz állam áldozatává váltak: a Nobel-békedíjat ma délután átvevő Memorial története és jelentősége.
Az elfeledett miniszterelnök – 100 éve született Hegedüs András
1956-ban behívta a szovjeteket. Így nézett később szembe saját bűneivel.
„Pisztoly helyett levest ránt” – 90 éve született Krassó György
A rendszerváltás legszórakoztatóbb figurája és egyik első kritikusa haláláig hű maradt 1956-hoz.
A meggyilkolt költők utóélete
Hetven éve, nem sokkal a második világháború után a KGB moszkvai börtönében kivégezték a Zsidó Antifasiszta Bizottság 13 tagját; de ezzel még nem ért véget az antiszemitizmus a Szovjetunióban.
„Európában milliók szólnak a békéért. Te mit teszel?” – 40 éve alakult a Dialógus békecsoport
Békét követeltek, állambiztonsági művelet indult ellenük. Sosem látott képek egy 1983-as független békeakcióról Budapesten!
Rólunk
A Forráspont a Blinken OSA Archivum blogja. A Blinken OSA Archivum egy összetett funkciójú archívumi intézmény, a világ egyik legnagyobb hidegháborús és kommunizmus-történeti, illetve emberi jogi levéltára, amely a CEU-n működik, Budapesten. Levéltári, kutatási és nyilvános tevékenységének a célja, hogy a tényekkel nem törődő közbeszéd légkörében történelmi tényeket tegyen hozzáférhetővé.
Kutatás
A Blinken OSA Archivum mindenki számára nyitott intézmény, amely ingyenesen teszi hozzáférhetővé anyagait.