Gorbacsov
„A fegyverek és erőszak nélküli világ felé” – egy éve halt meg Mihail Gorbacsov
Az erőszakos külpolitikát katasztrófához vezető kőkorszaki örökségnek nevezte. A Szovjetunió utolsó vezetőjének beszédeiból válogatunk!
Nukleáris archívum: A békés atomtól Csernobil hosszú árnyékáig
Milyen hidegháborús félelmek és remények övezték az atomtechnológiát Csernobil előtt, volt-e energiapolitikai hatása az 1986-os katasztrófának?
Andrej Szaharov emlékezete – Egy ember igazsága
1989. december 14-én hunyt el az első szovjet Nobel-békedíjas Andrej Szaharov. Egy szuverén ország szovjet megszállása elleni tiltakozása miatt száműzték, 1989-ben képviselő lett. Kongresszusi beszédeivel emlékezünk.
Nobel-békedíj 2022: A múlt és a jelen terrorjával szemben
A szovjet állami terror áldozatait kutatták, mígnem az orosz állam áldozatává váltak: a Nobel-békedíjat ma délután átvevő Memorial története és jelentősége.
1990: Hétszáz kilométeres élőlánc Kijevtől Lvivig a független Ukrajnáért
Az oroszok már 30 éve is egyenruhás ukrán nacionalistákkal riogattak, hogy veszélyesnek állítsák be a frissen függetlenné vált Ukrajnát.
„Hirtelen átmenet”: a szuverén Ukrajna képei
Első rész: tévéfelvételek a függetlenségét követelő Ukrajnából 1990-ből.
„Ezt a hibát nem akarjuk még egyszer elkövetni” – Amikor a Nyugat nem bízott a Szovjetunióban
1987-ben Margaret Thatcher Moszkvában járt, és elmagyarázta az állami tévében, miért tart a Nyugat a Szovjetuniótól.
Szovjet zsákutca: megfejteni a Wallenberg-rejtélyt a hidegháborúban
Ma hetvenhét éve tartóztatta le a Vörös Hadsereg Raoul Wallenberget, több ezer magyar zsidó megmentőjét.
Afganisztán, az elsüllyesztett ország
Elkerülhető lett volna, hogy Afganisztánban az iszlám fundamentalizmus maradjon az egyetlen államszervező erő? Nem húsz, inkább negyven éve illant el az esély, hogy Afganisztán konszolidált államként legyen tagja a nemzetközi közösségnek.
Üzemzavar: így (nem) tájékoztatott a Magyar Rádió Csernobilról
A pártállami média nagyon igyekezett nem beszélni a sugárszint általuk végig ismert emelkedéséről.
Az orosz demokrácia születésének árulkodó dokumentumai
„Ember, vagy apparátus?” 1989. március 26-án tartották a Szovjetunió történetének első (részben) szabad választását.
Rólunk
A Forráspont a Blinken OSA Archivum blogja. A Blinken OSA Archivum egy összetett funkciójú archívumi intézmény, a világ egyik legnagyobb hidegháborús és kommunizmus-történeti, illetve emberi jogi levéltára, amely a CEU-n működik, Budapesten. Levéltári, kutatási és nyilvános tevékenységének a célja, hogy a tényekkel nem törődő közbeszéd légkörében történelmi tényeket tegyen hozzáférhetővé.
Kutatás
A Blinken OSA Archivum mindenki számára nyitott intézmény, amely ingyenesen teszi hozzáférhetővé anyagait.