Forráspont kiemelt kép

életrajzi gyűjtemény

A New York Times szerint az 1958-ban Budapestre érkezett delegáció mérete arra enged következtetni, hogy fontos tárgyalásokra kerülhet sor a háttérben, miközben a szovjet vezető jelenléte megerősítheti Kádár vitatott pozícióját a saját pártján belül.

Hruscsov Magyarországon: így erősítették egymást a Kelet elszigetelt vezetői

Az 1956-os forradalom leveréséről döntő szovjet vezetőt többször is vendégül látta Kádár. Mi volt a látogatások nem hivatalos célja?

Clinton, Jelcin és Kravcsuk elnökök a háromoldalú megállapodás aláírása után, 1994. január 14-én.

„Kevésbé kötelező erejű kötelezettség”: tiszteletben tartani, vagy védelmezni Ukrajna integritását?

Budapesti Memorandum 6.: 1994-ben Ukrajna a nukleáris nagyhatalmak biztonsági vállalásaiért cserébe mondott le atomfegyvereiről, pedig biztonsági garanciákat kért. De mi a különbség?

Orosz „békefenntartó” Csecsenföld fővárosában 1995. február 25-én.

Oroszország 1994-es „békefenntartó művelete” Csecsenföldön

Budapesti Memorandum 5.: Legalább 30 000, többségében civil csecsen esett áldozatul a „Csecsenföld alkotmányos rendjének helyreállítását célzó intézkedéseknek”.

Clinton és Jelcin közös sajtótájékoztatója 1995-ben.

NATO-bővítés az 1990-es években: Clinton és Jelcin „hideg békéje”

Budapesti Memorandum 4.: az Oroszországot a „biztonság és stabilitás keleti pillérének” nevező Jelcin 1994-ben Budapesten tiltakozott a NATO keleti bővítése ellen.

Donald Blinken nagykövet és felesége, Vera Blinken, illetve az EBEÉ-konferenciára és a Memorandum aláírására Budapestre látogató Bill Clinton 1994. december 5-én.

Európai biztonsági konferencia egy virágzó demokráciában: Magyarországon

Budapesti Memorandum 2.: Magyarország „elkötelezettsége az iránt, hogy fontos, felelősségteljes szerepet játsszon az új Európában, mindannyiunk számára jó hír” – olvashatjuk Bill Clintontól sorozatunk második részében.

Andrej Szaharov halála előtt két nappal, a Kongresszus 1989. december 12-i ülésén beszédet mond. A háttérben Mihail Gorbacsov.

Andrej Szaharov emlékezete – Egy ember igazsága

1989. december 14-én hunyt el az első szovjet Nobel-békedíjas Andrej Szaharov. Egy szuverén ország szovjet megszállása elleni tiltakozása miatt száműzték, 1989-ben képviselő lett. Kongresszusi beszédeivel emlékezünk.

Krassó György és Háy Ágnes (1984)

„Pisztoly helyett levest ránt” – 90 éve született Krassó György

A rendszerváltás legszórakoztatóbb figurája és egyik első kritikusa haláláig hű maradt 1956-hoz.

Andrej Szaharovot, (1921–1989) a „szovjet hidrogénbomba atyját” saját tudományos eredményeinek lehetséges következményei sarkallták politikai aktivizmusra: az 1960-as évektől a szovjet ellenzék egyik vezetőjeként rendre kiállt az emberi jogok és a béke mellett.

A „Szaharov-ügy” és a nyugati kommunista pártok

Mit gondoltak az olasz és a francia kommunisták a Szovjetunióban üldözött, a Nyugaton pedig ünnepelt Nobel-békedíjas magfizikusról?

Kovács Béla 2002-ben átadott emlékműve az Olimpia park melletti új helyén.

Megemlékezésre alkalmatlan: Kovács Béla és „a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja”

Így lett Kovács Béla a Rákosi-, majd a Kádár-diktatúrák után a Fidesz emlékezetpolitikájának is az áldozata.

A SZER Kutatóintézete Horthy Miklósról szóló Életrajzi Gyűjteményének egy lapja, a Népszabadság 1957. február 10-i hírével.

Megvalósíthatatlan remények kormányzója? Horthy Miklós a korabeli nekrológok tükrében

Ma hatvanöt éve Portugáliában elhunyt Horthy Miklós. A magyarországi sajtó nem, de a nemzetközi annál is inkább megemlékezett róla.