USA
„Kevésbé kötelező erejű kötelezettség”: tiszteletben tartani, vagy védelmezni Ukrajna integritását?
Budapesti Memorandum 6.: 1994-ben Ukrajna a nukleáris nagyhatalmak biztonsági vállalásaiért cserébe mondott le atomfegyvereiről, pedig biztonsági garanciákat kért. De mi a különbség?
NATO-bővítés az 1990-es években: Clinton és Jelcin „hideg békéje”
Budapesti Memorandum 4.: az Oroszországot a „biztonság és stabilitás keleti pillérének” nevező Jelcin 1994-ben Budapesten tiltakozott a NATO keleti bővítése ellen.
Az európai biztonság újraszerkesztése Budapesten
Budapesti Memorandum 3.: A legjobb levéltári forrás az 53 államfő részvételével lezajlott 1994-es budapesti csúcstalálkozóról? A sajtókalauz.
Európai biztonsági konferencia egy virágzó demokráciában: Magyarországon
Budapesti Memorandum 2.: Magyarország „elkötelezettsége az iránt, hogy fontos, felelősségteljes szerepet játsszon az új Európában, mindannyiunk számára jó hír” – olvashatjuk Bill Clintontól sorozatunk második részében.
Nukleáris leszerelés és a Budapesti Memorandum: „egy biztonságosabb korszak köszönt a világra”?
Budapesti Memorandum 1.: 1994-ben Budapesten, „az európai biztonsági csúcson” kapott Ukrajna orosz, amerikai és brit biztonsági vállalásokat azért cserébe, hogy feladja atomfegyvereit. Sorozatunkban a történelmi döntés hátterét járjuk be.
A szenespincétől a Kupolacsarnokig (és még tovább): 45 éve kaptuk vissza a Szent Koronát
„Ne dobjátok gyöngyeitek az disznók elé” – a Szent Korona útja a hidegháborúból a NER-be vezet.
Afganisztán, az elsüllyesztett ország
Elkerülhető lett volna, hogy Afganisztánban az iszlám fundamentalizmus maradjon az egyetlen államszervező erő? Nem húsz, inkább negyven éve illant el az esély, hogy Afganisztán konszolidált államként legyen tagja a nemzetközi közösségnek.
Augusztus 20. színpadán: magyar nemzeti ünnep a menekülttáborban
1956-ban az egykori náci gyűjtőtábor helyén létrehozott trieszti menekülttáborban ünnepelték „a Szent István-i eszményeket”. Helyzetkép kommentár nélkül.
„Üzenjük meg Washingtonnak...”
Az amerikai elnök durva beavatkozása a magyar belügyekbe 1955-ben!
Rólunk
A Forráspont a Blinken OSA Archivum blogja. A Blinken OSA Archivum egy összetett funkciójú archívumi intézmény, a világ egyik legnagyobb hidegháborús és kommunizmus-történeti, illetve emberi jogi levéltára, amely a CEU-n működik, Budapesten. Levéltári, kutatási és nyilvános tevékenységének a célja, hogy a tényekkel nem törődő közbeszéd légkörében történelmi tényeket tegyen hozzáférhetővé.
Kutatás
A Blinken OSA Archivum mindenki számára nyitott intézmény, amely ingyenesen teszi hozzáférhetővé anyagait.