Szovjetunió
A nagy ukrajnai éhínség emlékezete: disszonáns örökség
November 25-én világszerte a holodomorra emlékeznek. A több millió áldozatot követelő tragédiát Magyarország is az ukrán nép ellen elkövetett népirtásként ismeri el.
Emlékezeti csatatér: tiltakozások Babij Jarban
Harminchat óra alatt harmincháromezer zsidót végeztek ki nácik a Kijev melletti Babij Jarban. A Szovjetunió évtizedeken át akadályozta a megemlékezést, tavaly pedig orosz rakétatalálat érte a területet.
Hruscsov Magyarországon: így erősítették egymást a Kelet elszigetelt vezetői
Az 1956-os forradalom leveréséről döntő szovjet vezetőt többször is vendégül látta Kádár. Mi volt a látogatások nem hivatalos célja?
„A fegyverek és erőszak nélküli világ felé” – egy éve halt meg Mihail Gorbacsov
Az erőszakos külpolitikát katasztrófához vezető kőkorszaki örökségnek nevezte. A Szovjetunió utolsó vezetőjének beszédeiból válogatunk!
„Jönnek barátok tankkal látogatóba?” – Nemzetközi reakciók Csehszlovákia 1968-as megszállására
Ötvenöt évvel ezelőtt a Varsói Szerződés országai lerohanták Csehszlovákiát. Hogyan magyarázta a béketábor a Szovjetunió első külföldi „beavatkozását” 1956 óta?
Nukleáris archívum: A békés atomtól Csernobil hosszú árnyékáig
Milyen hidegháborús félelmek és remények övezték az atomtechnológiát Csernobil előtt, volt-e energiapolitikai hatása az 1986-os katasztrófának?
Nukleáris leszerelés és a Budapesti Memorandum: „egy biztonságosabb korszak köszönt a világra”?
Budapesti Memorandum 1.: 1994-ben Budapesten, „az európai biztonsági csúcson” kapott Ukrajna orosz, amerikai és brit biztonsági vállalásokat azért cserébe, hogy feladja atomfegyvereit. Sorozatunkban a történelmi döntés hátterét járjuk be.
Andrej Szaharov emlékezete – Egy ember igazsága
1989. december 14-én hunyt el az első szovjet Nobel-békedíjas Andrej Szaharov. Egy szuverén ország szovjet megszállása elleni tiltakozása miatt száműzték, 1989-ben képviselő lett. Kongresszusi beszédeivel emlékezünk.
Nobel-békedíj 2022: A múlt és a jelen terrorjával szemben
A szovjet állami terror áldozatait kutatták, mígnem az orosz állam áldozatává váltak: a Nobel-békedíjat ma délután átvevő Memorial története és jelentősége.
A meggyilkolt költők utóélete
Hetven éve, nem sokkal a második világháború után a KGB moszkvai börtönében kivégezték a Zsidó Antifasiszta Bizottság 13 tagját; de ezzel még nem ért véget az antiszemitizmus a Szovjetunióban.
A „Szaharov-ügy” és a nyugati kommunista pártok
Mit gondoltak az olasz és a francia kommunisták a Szovjetunióban üldözött, a Nyugaton pedig ünnepelt Nobel-békedíjas magfizikusról?
1990: Hétszáz kilométeres élőlánc Kijevtől Lvivig a független Ukrajnáért
Az oroszok már 30 éve is egyenruhás ukrán nacionalistákkal riogattak, hogy veszélyesnek állítsák be a frissen függetlenné vált Ukrajnát.
„Hirtelen átmenet”: a szuverén Ukrajna képei
Első rész: tévéfelvételek a függetlenségét követelő Ukrajnából 1990-ből.
„Ezt a hibát nem akarjuk még egyszer elkövetni” – Amikor a Nyugat nem bízott a Szovjetunióban
1987-ben Margaret Thatcher Moszkvában járt, és elmagyarázta az állami tévében, miért tart a Nyugat a Szovjetuniótól.
Szovjet zsákutca: megfejteni a Wallenberg-rejtélyt a hidegháborúban
Ma hetvenhét éve tartóztatta le a Vörös Hadsereg Raoul Wallenberget, több ezer magyar zsidó megmentőjét.
Rólunk
A Forráspont a Blinken OSA Archivum blogja. A Blinken OSA Archivum egy összetett funkciójú archívumi intézmény, a világ egyik legnagyobb hidegháborús és kommunizmus-történeti, illetve emberi jogi levéltára, amely a CEU-n működik, Budapesten. Levéltári, kutatási és nyilvános tevékenységének a célja, hogy a tényekkel nem törődő közbeszéd légkörében történelmi tényeket tegyen hozzáférhetővé.
Kutatás
A Blinken OSA Archivum mindenki számára nyitott intézmény, amely ingyenesen teszi hozzáférhetővé anyagait.