Szabad Európa Rádió
A Szabad Európa Rádió 1956-ban, a magyar menekültek emlékezetében
Újra viták tárgya lett a Nyugat szerepe az 1956-os forradalomban: a vád a kádári propagandát idézi.
A nagy ukrajnai éhínség emlékezete: disszonáns örökség
November 25-én világszerte a holodomorra emlékeznek. A több millió áldozatot követelő tragédiát Magyarország is az ukrán nép ellen elkövetett népirtásként ismeri el.
„Azt hiszem, én leszek a következő” – Egy lengyel politikai gyilkosság kelet-európai visszhangjai
1984. október 19-én a lengyel állambiztonság brutálisan meggyilkolta Jerzy Popiełuszko katolikus papot. Hogyan lett a társadalmi szolidaritás lengyel szószólója közös kelet-európai vértanú?
Emlékezeti csatatér: tiltakozások Babij Jarban
Harminchat óra alatt harmincháromezer zsidót végeztek ki nácik a Kijev melletti Babij Jarban. A Szovjetunió évtizedeken át akadályozta a megemlékezést, tavaly pedig orosz rakétatalálat érte a területet.
Hruscsov Magyarországon: így erősítették egymást a Kelet elszigetelt vezetői
Az 1956-os forradalom leveréséről döntő szovjet vezetőt többször is vendégül látta Kádár. Mi volt a látogatások nem hivatalos célja?
„Jönnek barátok tankkal látogatóba?” – Nemzetközi reakciók Csehszlovákia 1968-as megszállására
Ötvenöt évvel ezelőtt a Varsói Szerződés országai lerohanták Csehszlovákiát. Hogyan magyarázta a béketábor a Szovjetunió első külföldi „beavatkozását” 1956 óta?
Nukleáris archívum: A békés atomtól Csernobil hosszú árnyékáig
Milyen hidegháborús félelmek és remények övezték az atomtechnológiát Csernobil előtt, volt-e energiapolitikai hatása az 1986-os katasztrófának?
„Kevésbé kötelező erejű kötelezettség”: tiszteletben tartani, vagy védelmezni Ukrajna integritását?
Budapesti Memorandum 6.: 1994-ben Ukrajna a nukleáris nagyhatalmak biztonsági vállalásaiért cserébe mondott le atomfegyvereiről, pedig biztonsági garanciákat kért. De mi a különbség?
NATO-bővítés az 1990-es években: Clinton és Jelcin „hideg békéje”
Budapesti Memorandum 4.: az Oroszországot a „biztonság és stabilitás keleti pillérének” nevező Jelcin 1994-ben Budapesten tiltakozott a NATO keleti bővítése ellen.
Európai biztonsági konferencia egy virágzó demokráciában: Magyarországon
Budapesti Memorandum 2.: Magyarország „elkötelezettsége az iránt, hogy fontos, felelősségteljes szerepet játsszon az új Európában, mindannyiunk számára jó hír” – olvashatjuk Bill Clintontól sorozatunk második részében.
A meggyilkolt költők utóélete
Hetven éve, nem sokkal a második világháború után a KGB moszkvai börtönében kivégezték a Zsidó Antifasiszta Bizottság 13 tagját; de ezzel még nem ért véget az antiszemitizmus a Szovjetunióban.
A „Szaharov-ügy” és a nyugati kommunista pártok
Mit gondoltak az olasz és a francia kommunisták a Szovjetunióban üldözött, a Nyugaton pedig ünnepelt Nobel-békedíjas magfizikusról?
1990: Hétszáz kilométeres élőlánc Kijevtől Lvivig a független Ukrajnáért
Az oroszok már 30 éve is egyenruhás ukrán nacionalistákkal riogattak, hogy veszélyesnek állítsák be a frissen függetlenné vált Ukrajnát.
„Ezt a hibát nem akarjuk még egyszer elkövetni” – Amikor a Nyugat nem bízott a Szovjetunióban
1987-ben Margaret Thatcher Moszkvában járt, és elmagyarázta az állami tévében, miért tart a Nyugat a Szovjetuniótól.
Megemlékezésre alkalmatlan: Kovács Béla és „a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja”
Így lett Kovács Béla a Rákosi-, majd a Kádár-diktatúrák után a Fidesz emlékezetpolitikájának is az áldozata.