Forráspont kiemelt kép

Oroszország

Mihail Gorbacsov a szovjet tévében 1988-ban.

„A fegyverek és erőszak nélküli világ felé” – egy éve halt meg Mihail Gorbacsov

Az erőszakos külpolitikát katasztrófához vezető kőkorszaki örökségnek nevezte. A Szovjetunió utolsó vezetőjének beszédeiból válogatunk!

Clinton, Jelcin és Kravcsuk elnökök a háromoldalú megállapodás aláírása után, 1994. január 14-én.

„Kevésbé kötelező erejű kötelezettség”: tiszteletben tartani, vagy védelmezni Ukrajna integritását?

Budapesti Memorandum 6.: 1994-ben Ukrajna a nukleáris nagyhatalmak biztonsági vállalásaiért cserébe mondott le atomfegyvereiről, pedig biztonsági garanciákat kért. De mi a különbség?

Orosz „békefenntartó” Csecsenföld fővárosában 1995. február 25-én.

Oroszország 1994-es „békefenntartó művelete” Csecsenföldön

Budapesti Memorandum 5.: Legalább 30 000, többségében civil csecsen esett áldozatul a „Csecsenföld alkotmányos rendjének helyreállítását célzó intézkedéseknek”.

Clinton és Jelcin közös sajtótájékoztatója 1995-ben.

NATO-bővítés az 1990-es években: Clinton és Jelcin „hideg békéje”

Budapesti Memorandum 4.: az Oroszországot a „biztonság és stabilitás keleti pillérének” nevező Jelcin 1994-ben Budapesten tiltakozott a NATO keleti bővítése ellen.

Az Urjadovij Kurjer ukrán napilap a Budapesti Memorandum aláírásáról készült fotóval. A képen (balról jobbra): Borisz Jelcin orosz, Bill Clinton amerikai, Leonyid Kucsma ukrán és John Major angol kormányfők.

Nukleáris leszerelés és a Budapesti Memorandum: „egy biztonságosabb korszak köszönt a világra”?

Budapesti Memorandum 1.: 1994-ben Budapesten, „az európai biztonsági csúcson” kapott Ukrajna orosz, amerikai és brit biztonsági vállalásokat azért cserébe, hogy feladja atomfegyvereit. Sorozatunkban a történelmi döntés hátterét járjuk be.