leszerelés
„A fegyverek és erőszak nélküli világ felé” – egy éve halt meg Mihail Gorbacsov
Az erőszakos külpolitikát katasztrófához vezető kőkorszaki örökségnek nevezte. A Szovjetunió utolsó vezetőjének beszédeiból válogatunk!
„Mindannyiunk általános biztonsága az egyes országok stabilitásától és biztonságától függ”
Budapest Memorandum 7.: Leonyid Kucsma ukrán elnök 1994-ben, amikor Ukrajna önként lemondott atomfegyvereiről, már nem kérte, hogy országa csatlakozhasson Európához: annak szerves részének tekintette.
Oroszország 1994-es „békefenntartó művelete” Csecsenföldön
Budapesti Memorandum 5.: Legalább 30 000, többségében civil csecsen esett áldozatul a „Csecsenföld alkotmányos rendjének helyreállítását célzó intézkedéseknek”.
NATO-bővítés az 1990-es években: Clinton és Jelcin „hideg békéje”
Budapesti Memorandum 4.: az Oroszországot a „biztonság és stabilitás keleti pillérének” nevező Jelcin 1994-ben Budapesten tiltakozott a NATO keleti bővítése ellen.
Az európai biztonság újraszerkesztése Budapesten
Budapesti Memorandum 3.: A legjobb levéltári forrás az 53 államfő részvételével lezajlott 1994-es budapesti csúcstalálkozóról? A sajtókalauz.
Európai biztonsági konferencia egy virágzó demokráciában: Magyarországon
Budapesti Memorandum 2.: Magyarország „elkötelezettsége az iránt, hogy fontos, felelősségteljes szerepet játsszon az új Európában, mindannyiunk számára jó hír” – olvashatjuk Bill Clintontól sorozatunk második részében.
Nukleáris leszerelés és a Budapesti Memorandum: „egy biztonságosabb korszak köszönt a világra”?
Budapesti Memorandum 1.: 1994-ben Budapesten, „az európai biztonsági csúcson” kapott Ukrajna orosz, amerikai és brit biztonsági vállalásokat azért cserébe, hogy feladja atomfegyvereit. Sorozatunkban a történelmi döntés hátterét járjuk be.
„Ezt a hibát nem akarjuk még egyszer elkövetni” – Amikor a Nyugat nem bízott a Szovjetunióban
1987-ben Margaret Thatcher Moszkvában járt, és elmagyarázta az állami tévében, miért tart a Nyugat a Szovjetuniótól.
Rólunk
A Forráspont a Blinken OSA Archivum blogja. A Blinken OSA Archivum egy összetett funkciójú archívumi intézmény, a világ egyik legnagyobb hidegháborús és kommunizmus-történeti, illetve emberi jogi levéltára, amely a CEU-n működik, Budapesten. Levéltári, kutatási és nyilvános tevékenységének a célja, hogy a tényekkel nem törődő közbeszéd légkörében történelmi tényeket tegyen hozzáférhetővé.
Kutatás
A Blinken OSA Archivum mindenki számára nyitott intézmény, amely ingyenesen teszi hozzáférhetővé anyagait.