hidegháború
A tapintatlan fotóriporter: Erdélyi Lajos archívuma a Ceaușescu-korszakból
Erdélyi maga volt a 20. századi megtestesült történelem, és a megélt sorsa ott van az életművében.
A Szabad Európa Rádió 1956-ban, a magyar menekültek emlékezetében
Újra viták tárgya lett a Nyugat szerepe az 1956-os forradalomban: a vád a kádári propagandát idézi.
A nagy ukrajnai éhínség emlékezete: disszonáns örökség
November 25-én világszerte a holodomorra emlékeznek. A több millió áldozatot követelő tragédiát Magyarország is az ukrán nép ellen elkövetett népirtásként ismeri el.
„Azt hiszem, én leszek a következő” – Egy lengyel politikai gyilkosság kelet-európai visszhangjai
1984. október 19-én a lengyel állambiztonság brutálisan meggyilkolta Jerzy Popiełuszko katolikus papot. Hogyan lett a társadalmi szolidaritás lengyel szószólója közös kelet-európai vértanú?
Emlékezeti csatatér: tiltakozások Babij Jarban
Harminchat óra alatt harmincháromezer zsidót végeztek ki nácik a Kijev melletti Babij Jarban. A Szovjetunió évtizedeken át akadályozta a megemlékezést, tavaly pedig orosz rakétatalálat érte a területet.
Hruscsov Magyarországon: így erősítették egymást a Kelet elszigetelt vezetői
Az 1956-os forradalom leveréséről döntő szovjet vezetőt többször is vendégül látta Kádár. Mi volt a látogatások nem hivatalos célja?
„A fegyverek és erőszak nélküli világ felé” – egy éve halt meg Mihail Gorbacsov
Az erőszakos külpolitikát katasztrófához vezető kőkorszaki örökségnek nevezte. A Szovjetunió utolsó vezetőjének beszédeiból válogatunk!
„Jönnek barátok tankkal látogatóba?” – Nemzetközi reakciók Csehszlovákia 1968-as megszállására
Ötvenöt évvel ezelőtt a Varsói Szerződés országai lerohanták Csehszlovákiát. Hogyan magyarázta a béketábor a Szovjetunió első külföldi „beavatkozását” 1956 óta?
Nukleáris archívum: A békés atomtól Csernobil hosszú árnyékáig
Milyen hidegháborús félelmek és remények övezték az atomtechnológiát Csernobil előtt, volt-e energiapolitikai hatása az 1986-os katasztrófának?
NATO-bővítés az 1990-es években: Clinton és Jelcin „hideg békéje”
Budapesti Memorandum 4.: az Oroszországot a „biztonság és stabilitás keleti pillérének” nevező Jelcin 1994-ben Budapesten tiltakozott a NATO keleti bővítése ellen.
Nukleáris leszerelés és a Budapesti Memorandum: „egy biztonságosabb korszak köszönt a világra”?
Budapesti Memorandum 1.: 1994-ben Budapesten, „az európai biztonsági csúcson” kapott Ukrajna orosz, amerikai és brit biztonsági vállalásokat azért cserébe, hogy feladja atomfegyvereit. Sorozatunkban a történelmi döntés hátterét járjuk be.
A szenespincétől a Kupolacsarnokig (és még tovább): 45 éve kaptuk vissza a Szent Koronát
„Ne dobjátok gyöngyeitek az disznók elé” – a Szent Korona útja a hidegháborúból a NER-be vezet.
Andrej Szaharov emlékezete – Egy ember igazsága
1989. december 14-én hunyt el az első szovjet Nobel-békedíjas Andrej Szaharov. Egy szuverén ország szovjet megszállása elleni tiltakozása miatt száműzték, 1989-ben képviselő lett. Kongresszusi beszédeivel emlékezünk.
Nobel-békedíj 2022: A múlt és a jelen terrorjával szemben
A szovjet állami terror áldozatait kutatták, mígnem az orosz állam áldozatává váltak: a Nobel-békedíjat ma délután átvevő Memorial története és jelentősége.
Az elfeledett miniszterelnök – 100 éve született Hegedüs András
1956-ban behívta a szovjeteket. Így nézett később szembe saját bűneivel.