Szegénység nem volt, és ma sincs – autokráciákban
A szegénységi statisztika politikai színtér lett Magyarországon is: árulkodó párhuzammal szolgál a Kádár-kor.
A tapintatlan fotóriporter: Erdélyi Lajos archívuma a Ceaușescu-korszakból
Erdélyi maga volt a 20. századi megtestesült történelem, és a megélt sorsa ott van az életművében.
A Szabad Európa Rádió 1956-ban, a magyar menekültek emlékezetében
Újra viták tárgya lett a Nyugat szerepe az 1956-os forradalomban: a vád a kádári propagandát idézi.
A nagy ukrajnai éhínség emlékezete: disszonáns örökség
November 25-én világszerte a holodomorra emlékeznek. A több millió áldozatot követelő tragédiát Magyarország is az ukrán nép ellen elkövetett népirtásként ismeri el.
„Őt oda lőtték be a magyarok, közkatonák” – Interjú Jovánovics Györggyel 1974-es cigány holokauszt emlékmű terveiről
1945-ben magyarok követtek el magyarok ellen tömeggyilkosságot. 1974-ben roma értelmiségiek kezdeményezték emlékmű állítását.
„Azt hiszem, én leszek a következő” – Egy lengyel politikai gyilkosság kelet-európai visszhangjai
1984. október 19-én a lengyel állambiztonság brutálisan meggyilkolta Jerzy Popiełuszko katolikus papot. Hogyan lett a társadalmi szolidaritás lengyel szószólója közös kelet-európai vértanú?
A köztársaság bírája – Sólyom László (1942–2023)
Megtestesítette a rendszerváltás eszményét, hogy a demokratikus alkotmányosság keretei között az új magyar köztársaság különböző világnézetű, eltérő kultúrájú polgárok politikai közösségévé válhat.
Emlékezeti csatatér: tiltakozások Babij Jarban
Harminchat óra alatt harmincháromezer zsidót végeztek ki nácik a Kijev melletti Babij Jarban. A Szovjetunió évtizedeken át akadályozta a megemlékezést, tavaly pedig orosz rakétatalálat érte a területet.
Hruscsov Magyarországon: így erősítették egymást a Kelet elszigetelt vezetői
Az 1956-os forradalom leveréséről döntő szovjet vezetőt többször is vendégül látta Kádár. Mi volt a látogatások nem hivatalos célja?
„A fegyverek és erőszak nélküli világ felé” – egy éve halt meg Mihail Gorbacsov
Az erőszakos külpolitikát katasztrófához vezető kőkorszaki örökségnek nevezte. A Szovjetunió utolsó vezetőjének beszédeiból válogatunk!
„Jönnek barátok tankkal látogatóba?” – Nemzetközi reakciók Csehszlovákia 1968-as megszállására
Ötvenöt évvel ezelőtt a Varsói Szerződés országai lerohanták Csehszlovákiát. Hogyan magyarázta a béketábor a Szovjetunió első külföldi „beavatkozását” 1956 óta?
Nukleáris archívum: A békés atomtól Csernobil hosszú árnyékáig
Milyen hidegháborús félelmek és remények övezték az atomtechnológiát Csernobil előtt, volt-e energiapolitikai hatása az 1986-os katasztrófának?
Elhalványuló emlékezet: egy online Auschwitz-kiállítás archiválása
Április 16., magyar holokauszt-emléknap: 2004-ben virtuális kiállításon rekonstruáltuk a holokauszt pártállami emlékezetét, de az online tárlat elveszett. Most helyreállítottuk.
„Mindannyiunk általános biztonsága az egyes országok stabilitásától és biztonságától függ”
Budapest Memorandum 7.: Leonyid Kucsma ukrán elnök 1994-ben, amikor Ukrajna önként lemondott atomfegyvereiről, már nem kérte, hogy országa csatlakozhasson Európához: annak szerves részének tekintette.
„Kevésbé kötelező erejű kötelezettség”: tiszteletben tartani, vagy védelmezni Ukrajna integritását?
Budapesti Memorandum 6.: 1994-ben Ukrajna a nukleáris nagyhatalmak biztonsági vállalásaiért cserébe mondott le atomfegyvereiről, pedig biztonsági garanciákat kért. De mi a különbség?
Rólunk
A Forráspont a Blinken OSA Archivum blogja. A Blinken OSA Archivum egy összetett funkciójú archívumi intézmény, a világ egyik legnagyobb hidegháborús és kommunizmus-történeti, illetve emberi jogi levéltára, amely a CEU-n működik, Budapesten. Levéltári, kutatási és nyilvános tevékenységének a célja, hogy a tényekkel nem törődő közbeszéd légkörében történelmi tényeket tegyen hozzáférhetővé.
Kutatás
A Blinken OSA Archivum mindenki számára nyitott intézmény, amely ingyenesen teszi hozzáférhetővé anyagait.